Oktatás - Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar

A Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karának új kurzusa 2016 januárjában indult. 

Kurzusleírás (pdf)

Tantárgy teljes neve: Az ikerkutatások története, jelentősége és jövője
Szak/szakirány: Ápolás és betegellátás szak és Egészségügyi gondozás és prevenció szak összes szakirány
A tantárgy oktatásáért felelős szervezeti egység: Alapozó Egészségtudományi Intézet/Morfológiai és Fiziológiai Tanszék.
A tantárgyfelelős neve: Suhajdáné Dr. Urbán Veronika
A tantárgy oktatásában részvevő(k) neve(i): Suhajdáné Dr. Urbán Veronika
Meghívott előadók:
Dr. Métneki Júlia
Dr. Tárnoki Ádám Domonkos
Dr. Tárnoki Dávid László
Melicher  Dóra
Dr. Littvay  Levente
Dr. Pári András

A tantárgy feladata a szakképzés céljának megvalósításában:
A tantárgy célja az ikerkutatások hazai és nemzetközi történetének, jelenének, főbb fejezeteinek, módszereinek és perspektíváinak bemutatása úgy, hogy az egyidejűleg hozzájáruljon a hallgatók kutatói gondolkodásmódjának és készségeinek fejlődéséhez. A szakképzések céljainak megvalósításához annyiban járul hozzá, hogy bemutatja egy, valamennyi szakirány számára tanulságokkal szolgáló, fontos és érdekes tudományterület eredményeit. Ezzel párhuzamosan a tárgy hallgatói egy régóta, intenzíven kutatott, tehát kiforrott terület alapelveivel és módszereivel ismerkednek meg, úgy is, mint a tudományos kutatás és gondolkodás iskolapéldájával. Megtanulják a vonatkozó angol és magyar nyelvű szakirodalom felkutatásának módjait, megismerik az ikerstatisztikai módszerek lényegét. A kurzuson a közösen értelmezett szakirodalmi ismeretek egyéni, szakirány-specifikus kontextusba helyezésével új, akár saját kutatási irányokat fogalmazhatnak meg a hallgatók. Ezzel erősödnek a hallgatók tudományos kérdésekben is önállóságot feltételező kompetenciái. 

A tantárgy rövid leírása:
A tárgy oktatása alapvetően három fejezetre oszlik. Az első harmad áttekintést nyújt az ikerképződés orvosi, embriológiai és genetikai vonatkozásairól, megismerteti a hallgatókat az alapfogalmakkal. Ebben a részben kitérünk az általános és kifejezetten az ikrekkel kapcsolatos epigenetikai ismeretekre is. A tárgy következő részében az ikerkutatások hazai szakértői és gyakorlói, mint meghívott előadók, ismertetik az ikerkutatások válogatott fejezeteit és legfontosabb tudományos módszereit. A klasszikus orvosi és antropometriai ikervizsgálatok bemutatásával, megismerjük az ikrek kutatásában rejlő rendkívüli lehetőségeket, melynek alapja a relatív genetikai azonosság (egypetéjűek esetén), illetve a relatív környezeti azonosság (kétpetéjűek esetén). Konkrét eseteken keresztül mutatjuk be azt, hogy amennyiben az egypetéjűek betegségekre vonatkozó adatai hasonlóbbak a kétpetéjűekhez (akiknek a genetikai állománya csak 50%-ban azonos, vagyis egyszerre született testvérek) képest, akkor kimondható, hogy a vizsgált betegség/tulajdonság hátterében örökletes tényezők állnak. Ha a kétpetéjűek eredményei hasonlóbbak, akkor külső tényezők, pl. az életmód tehető felelőssé a betegség, vagy jellemző kialakulásáért. Kitérünk a társadalomtudományi és pszichológiai vonatkozásokra.
Végül a harmadik harmadban a hallgatók által felkutatott és bemutatott szakirodalmi cikkeket beszéljük meg és a szakirányuknak/érdeklődésüknek megfelelő kutatási témákat fogalmazunk meg.

Elméleti órák tematikája: szerdánként 16:30-18:10 (2x45 perc, közte 10 perces szünettel)

Az alább feltöltött előadások szerzői jogvédelem alatt állnak!

2016.02.10.
1-2. óra: Ikrek megítélése a múltban. Az ikerképződés embriológiája. Az ikrek biológiája. Egy- és kétpetéjű ikrek. Összenőtt és szétválasztott ikrek. Veleszületett rendellenességek. (Dr. Métneki Júlia)

2016.02.17. NINCS ÓRA

2016.02.24.
3-4. óra: A nemzetközi és hazai ikerkutatások története, jelentősége és lényege I. (2006-2016) Ikerregiszterek. (Dr. Tárnoki Dávid László PhD). 

Az ikerkutatások típusai. Ikerstatisztikai alapok. (Dr. Littvay Levente PhD)

2016.03.02.
5-6. óra: Iker-epidemiológia (ikerszületések megoszlása, demográfiai és szociológia). (Dr. Pári András) A nemzetközi és hazai ikerkutatások története, jelentősége és lényege II. (2005 előtt) (Dr. Métneki Júlia)

2016.03.09.
7-8. óra: Genetika és epigenetika: gének és környezet. Az ikerkutatások epigenetikai vonatkozásai. (Melicher Dóra MSc)

2016.03.16.
9-10. óra: Ikerkutatások a komplex betegségek hátterében (kardiovaszkuláris, légzőrendszeri, daganatos betegségek). Genetikai, epigenetikai, mikrobiológiai és radiológiai módszerek használata az ikervizsgálatokban. (Dr. Tárnoki Ádám Domonkos PhD, Dr. Tárnoki Dávid László PhD)

2016.03.23. NINCS ÓRA

2016.03.30.
11-12. óra: Ikervizsgálatok a társadalomtudományi és pszichológiai kérdésekben. Kérdőíves módszerek. (Dr. Littvay Levente PhD) 

2016.04.06.
13-14. óra: Az ikerkutatások eredményeinek felhasználhatósága a prevencióban. Genetika és epigenetika a telomér kutatásban, immunoepigenetika. Ikerkutatások további perspektívái. (Melicher Dóra MSc)

2016.04.13.
15-16. óra: Ikerkutatások az antropometriai jellemzők és a legfontosabb rizikófaktorok genetikai és környezeti hátterének vizsgálatában. Ikrekkel és ikerséggel kapcsolatos érdekességek. (Dr. Tárnoki Ádám Domonkos PhD)

2016.04.20.
17-18. óra: Szakirodalom keresése együtt és a témák kiosztása a hallgatóknak, illetve önálló hallgatói altéma választás. (Dr. Urbán Veronika PhD)

2016.04.27.
19-20. óra: Hallgatói cikk bemutatás (referálás, ppt.) és közös megbeszélése. Egyéni kutatási ötletek és lehetőségek közös megvitatása. (Dr. Urbán Veronika PhD)

2016.05.04.
21-22. óra: Hallgatói cikk bemutatás (referálás, ppt.) és közös megbeszélése. Egyéni kutatási ötletek és lehetőségek közös megvitatása. (Dr. Urbán Veronika PhD)

2016.05.11.
23-24. óra: Hallgatói cikk bemutatás (referálás, ppt.) és közös megbeszélése. Egyéni kutatási ötletek és lehetőségek közös megvitatása. (Dr. Urbán Veronika PhD)


A kurzus felvételének előzetes követelményei:
Alkalmazott Biológia

A foglalkozásokon való részvétel követelményei, az elfogadható hiányzások mértéke, a távolmaradás igazolásának módja, pótlás lehetősége:
1.    Összes elfogadható hiányzás száma: két alkalomról (4x 45 percről) lehet hiányozni.
2.    Igazolás módja: nem szükséges igazolni.
3.    4x45percnél több hiányzás, csak akkor fogadható el, ha a hallgató egyéni irodalomkutatás útján pótolni tudja az óra anyagát és erről értékelhetően beszámol, a szorgalmi időszakon belül.
4.    Ha a szorgalmi időszak végéig a megengedettet meghaladó óraszámban hiányzott hallgató részéről pótlási szándék nem jelenik meg, akkor az az aláírás automatikus megtagadását vonja maga után. Hasonlóan, ha a pótlás nem történik meg.

A félév végi aláírás követelményei:
Jelenlét (a tényleges hiányzás a méltányolandó hiányzást nem haladhatja meg), a gyakorlati feladat (szakcikk bemutatása) elkészítése.

A hallgató félév során egyéni munkával megoldandó feladatai:
1.    formája: prezentáció
2.    mennyisége: egy angol nyelvű szakcikkből
3.    értékelése: osztályzattal (1-5) történik
4.    következmény: Jó és jeles esetén beszámít a vizsgajegybe (legalább egy jegynyit emel). Nem teljesítés esetén az aláírást nem kapja meg a hallgató.

A félév végi számonkérés módja: kollokvium

A félév végi számonkérés formája:
Vizsgajeggyel, a szóbeli vizsgán mutatott teljesítménnyel, melyet pozitívan befolyásolhat a prezentáció minősítése (ld. fent).
Követelmény: az elméleti órákon sorra került témakörök ismerete.

A tananyag elsajátításához felhasználható jegyzetek, tankönyvek, segédletek és szakirodalom listája
Kötelező irodalom:
Polgár V. (szerk): Alkalmazott biológia főiskolai tankönyv (Budapest, SE ETK 2008) 205.-278.o.
Melicher D, Métneki J, Littvay L, Tárnoki ÁD, Tárnoki D.: Ikervizsgálatok alapjai (készülő jegyzet)
Ajánlott irodalom:
Interneten és a www.ikrek.hu honlapon elérhető, internetes irodalom.
Alford, John R.; Funk, Carolyn L.; and Hibbing, John R., "Are Political Orientations Genetically Transmitted?" (2005). Faculty Publications: Political Science. Paper 7. http://digitalcommons.unl.edu/poliscifacpub/7
Hatemi PK, McDermott R. The genetics of politics: discovery, challenges, and progress. Trends Genet. 2012 Oct;28(10):525-33. http://www.cell.com/trends/genetics/pdf/S0168-9525(12)00111-4.pdf
Keller MC, Medland SE, Duncan LE, Hatemi PK, Neale MC, Maes HH, Eaves LJ. Modeling extended twin family data I: description of the Cascade model. Twin Res Hum Genet. 2009 Feb;12(1):8-18.